A közelítő megújulás

A közelítő megújulás

Sok szép sugár vonul át az erdőn

Szíved merre járhat- gondolom én kérdőn

Sugarakkal járnak madarak az égen

Sok-sok érzelem van kint a messzeségben.

Arcod alkonyatban felmered a Napra

Szívedet érintve befordulsz magadba

Szíved melegében felébred a hajnal

S mindig meg-meg újul minden alkonyattal

Tengerek homályán átvonul a hajnal

Ne zárd el hát szíved hatalmas kőfallal

Megújul az élet, mint a hajnal ébred

Megújul a világ szíved melegében

’93 dec

ezt a verset drága barátnőmnek Rózsának ajánlom

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/search/pins/?q=sunset&rs=typed&term_meta[]=sunset%7Ctyped

Tovább a blogra »