1.0A tizenhetes szám rejtélyehttps://bipolaris.cafeblog.huKókai Viktóriahttps://bipolaris.cafeblog.hu/author/vikikokaigmail-com/<div align="left"> <p><a href="https://bipolaris.cafeblog.hu/files/2020/05/7e6253e455a60a9f053bdc25bdd96aab.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-1099" src="https://bipolaris.cafeblog.hu/files/2020/05/7e6253e455a60a9f053bdc25bdd96aab.jpg" alt="" width="236" height="147" /></a></p> <p><span style="color: #000000">Ha el kell engednünk valakit az nagyon nehéz tud lenni.</span></p> </div> <div align="left"> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Főleg akkor ha válaszok nélkül maradunk.</span></p> </div> <div align="left"> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Mégis miért olyan nehéz az elengedés? Mihez kötődünk? A személyhez vagy ahhoz az érzéshez amit átéltünk addig amíg életünk részese volt?</span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000"> Legyen szó egy elvesztett kisbabáról, egy eltávozott szülőről, egy véget ért szerelemről, egy megszűnt barátságról. </span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Mégis miért csapjuk be magunkat? </span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Miért ragaszkodunk annyira a múlthoz? Miért akarjuk azt hinni, hogy a múlt a jelen? </span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Mert félünk. Félünk utat engedni valami újnak. Valami újnak mely az ismeretlenbe visz. </span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Amíg a számunkra kedves személy része volt az életünknek több szeretetben volt részünk. Több szeretetet kaphattunk és több szeretetet adhattunk mi magunk is. Ettől félünk?</span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000"> Ha elengedjük a szeretett személyt, akkor vele együtt a szeretetet is kiengedjük az életünkből? Mit tehetünk ahhoz, hogy el tudjunk engedni? </span></p> <p dir="ltr"><span style="color: #000000">Más olyan helyzeteket kell teremtenünk, melyekből pozitív energiákat nyerhetünk. Új életcélok kellenek, melyek sikerélményeket adhatnak és akkor talán könnyebb lesz felejtenünk a múltat is. Ha a jelent szebbé tesszük, akkor nem vágyunk vissza a múltba. Persze szerettünket semmi és senki sem tudja helyettesíteni mégis egyet tehetünk magunkért: szeressünk a jelenben élni.</span></p> <p dir="ltr"><a href="https://bipolaris.cafeblog.hu/files/2020/05/0cdde4aa65c4defae4fff7ca178c2ea4.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-1100" src="https://bipolaris.cafeblog.hu/files/2020/05/0cdde4aa65c4defae4fff7ca178c2ea4.jpg" alt="" width="236" height="161" /></a></p> <p dir="ltr">" Akármit is vegyen el tőled az élet, hagyjad elmenni. Amikor hagyod elmenni a múltat megengeded saját magadnak hogy teljes egészében a jelen pillanatban élj"</p> <p dir="ltr">Don Miguel Ruiz</p> </div> <p dir="ltr">A képek forrása:</p> <p>https://hu.pinterest.com/pin/731623901940421757/</p> <p>https://hu.pinterest.com/pin/734860864183776575/</p>richhttps://bipolaris.cafeblog.hu/files/2020/05/7e6253e455a60a9f053bdc25bdd96aab-150x147.jpg150147