A tehetség utat tör magának
Nagyon szeretem Mező Misit (Magna Cum Laude). Kicsit furcsán hangzik, de én, mint embert szeretem őt. Persze jó a zenéje is, de zenei munkásságának csak a töredékét ismerem (Vidéki sanzon, Pálinka Dal, Szinezd Újra, Te légy most, meg még dalok, amiknek nem ismerem a címét J) Mégis! A Voice és a Rising Star című műsorokban nyújtott zsűrizési tehetsége alatt szerettem meg igazán! Hiteles, Ő maga is valahol a ” nép gyermeke” (az Ő szavaival élve ez egy pozitív dolog) őszinte, megmondja a tutit, nem műmájer. Az Ő szájat hagytak el az alábbi szavak az egyik adásban (Fejből idézek, bocsánat Misi, ha nem leszek Pontos):
„Nem a külcsín a fontos, hanem a belbecs. A tehetség úgyis előbb vagy utóbb utat tör magának! „
ÉS EZ ÍGY VAN! És nem csak a zenében igaz, de most mégis csak zenei szempontból vizsgálnám meg ezt a kérdést: A tehetség önmagában sokszor nem elég, mert ugyebár ott van az a bizonyos körítés, ami kellhet. Pl. ha én csak a zuhany alatt énekelek a szomszédokon kívül (ha áthallatszik a falon) nem biztos, hogy más is meg fogja tudni, hogy milyen szép hangom van. (Ez rám konkrétan így nem igaz, kislányom a múltkor határozottan rám szólt Anya! Te csak akkor énekelhetsz, ha altatódalt énekelsz nekem! Na, ennyit a hangomról… 🙂 ).
Szóval igenis szükség van ezekre a tehetségkutató műsorokra. Akárki akármit is mond. Az persze elég fura, ha egyszerre adnak le több kereskedelmi csatornán is több ilyen műsort, de zenei tehetségkutató és zenei tehetségkutató között is van különbség. Hát persze az egyiket az egyik kereskedelmi csatorna pénzeli a másikat a másik mondhatnánk…
Én a legelső Megasztár óta (sőt, még a Megasztár zsűrijében anno részt vevő Pély Barna (számomra) feltűnésekor menő Kifutó óta) Szóval kb. 1997 óta követem és szeretem ezeket a műsorokat (A teljesség igénye nélkül: Kifutó, Megasztár, X-factor, Voice, Az ének iskolája… Rising Star, Virtuózok). Így mondhatni közel 20 éves ” függőség” után szakértő tv nézőnek vallom magam. De mégis mit szeretünk bennük? A látványos show elemeken és a jó zenéken, tehetséges embereken kívül én személy szerint a legjobban azt szeretem, hogy valóságos, szinte interaktív szituációk vannak, hogy beleélhetjük magunkat az énekesek, zenészek helyébe. Velük együtt emelkedhetünk fel a szerénységből és sokszor a szegénységből is, a több százezres eladott lemezekig (manapság inkább letöltésekig). Átélhetjük örömüket, küzdelmeiket (saját magukkal és a közönség és a zsűri) szimpátiájáért, néha bánatukat is ( L ) jól szórakozunk és nem mellesleg… hímzéshez (kézimunkázáshoz) is ideális tv műsor mert nem kell mindig a képernyőt nézni közben…
Írta Kókai Viktória
Gyömrő, 2015-01-28
A kép forrása az alábbi: https://www.pinterest.com/pin/575194183630623300/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: