Bababarát-ság
Mitől lesz bababarát egy hely?
Az, hogy egy hely babarát-e az általában mindig akkor derül ki, ha” baj” van. Pl. gyorsan kell WC-re szaladni a kicsivel, vagy ha még olyan pici, akkor pelenkát kell neki cserélni, vagy tejcit kell innia.
Karácsony előtt kellemes meglepetés ért, kedvenc svéd lakberendezési áruházunkban jártunk (IKEA 🙂 – ez itt a reklám helye ) ahol a mosdóba érve nagyon nagy dologra lettem figyelmes. A női wc-ben az egyik ajtóra gyerekek lettek felfestve, azaz odabent gyerek méretű wc volt. Bár gyermekem sose lenne jó, ha idegen helyen rá akarna ülni a wc-ülőkére (és inkább én emelem a wc felé 10 cm-re jól megkínlódva), de mégis jó tudni, hogy gondoltak erre is.
Ugyancsak nagyon szimpatikus ötlete az IKEának, hogy van családos/kisgyermekes pénztára. A múltkor ki is használtam ezt a lehetőséget. A tömegnyomor közepén beálltunk kb. negyediknek a sorba az akkor kb 3 éves kislányommal és a pénztáros előre hívott minket. Van, aki ilyenkor nem igazán értékeli a többi előtte lévő sorban álló gyűlölettel teli tekintetét, de szerintem igenis igaza van az IKEÁnak is és annak az anyának is, aki előre mer menni. Mert a gyűlölködve nézőknek talán jobb a gyerekek esetlegesen kirobbanó hiszti miatti üvöltését végigasszisztálni? Illetve egy kismamának se biztos, hogy az tesz a legjobbat, ha nagy pocakkal 30 percet áll egy sorban…
És a fenti példákkal kb. ki is merült a pozitív élményeim száma. Sajnos ellenpéldát jóval többet tudok mondani: Az egyik hipermarketben nagyon bután oldották meg a gyerekmosdót/pelenkázót. Egy adott helyiség volt kinevezve a mozgássérülteknek is és a pelenkázónak is. Azaz valószínűleg kisgyermekkel is oda megy be az ember. Kb 1,5 éves volt a kislányom, amikor mi is odamentünk pelenkacserére. A vészjelző pedig közvetlenül a WC lehúzója mellett volt. Kislányom természetesen megnyomta a gombot amit én észre se vettem. Csak a biztonsági őrt vettem észre, aki vadul kopogott, hogy mi baj van…
Egyéb rossz példa az, amikor orvosi rendelőnél, a közlekedési csomópontoknál ( metró aluljáróban, vasútállomáson), stb. nincs akadálymentesítve az út. Babakocsit cipelni pedig egy anyukának nem egyszerű (arról nem is beszélve, hogy mellette lehet még 1-2 nagyobb gyermek is van).
Sajnos számtalan rossz példát lehetne még felsorolni.
Nagyon sokszor pedig egy kis anyagi befektetéssel a bevásárlóközpontok, hivatalok nagyon sokat tehetnének azért, hogy egy hely bababarátabb legyen. Igazán praktikus és költséghatékony az lenne, ha a kivitelezők már a helyiségek kialakításakor gondolnának az akadálymentesítésre és az egyéb befektetésekre, mert mindig olcsóbb jól tervezni, mint utólagos átalakításokat végezni.
Írta Kókai Viktória
Gyömrő, 2014-12-26
A kép forrása: http://pixabay.com/hu/tekercsel%C5%91egys%C3%A9g-wrap-kis-gyerek-548407/
Igen Kedves Viv, igazad van 🙂
mi már túl vagyunk rég a szoptatáson, ezért már nem jutott eszemben a bejegyzés írásakor, de jogos! illetve a wc-be is mi is jártunk már úgy, hogy apának kellett futnia és gondban volt, hogy hova is a kislányt fiú wc-be vigye? ő nem mehet a nőibe…
Párizsban az Eiffel-toronynál lévő közvécében is a pelenkázó egyben van a mozgássérült vécével. Az Ikeában ami nem tetszett, hogy a baba-mama szoba csak a földszinten volt, fenn az étterem mellett a női mosdóban volt elrejtve (lehajthatós) a pelenkázó. Mi van, ha apa akarja tisztába rakni? A legtöbb bevásárlóközpontban már szépen kialakítottak egy erre szolgáló kis helyiséget.
Viszont nekem igazán az a bababarát, ahol nem néznek rád rossz szemmel, hogy sír a babád, szoptatod, vagy éppen rosszalkodik… Ez is megérne egy külön bejegyzést 🙂